12-02-01
Virtuális utazás az ismert Univerzumban
Az Amerikai Természettudományi Múzeum készítette el az alábbi videót, mely a jelenlegi legpontosabb ismeretek szerint ábrázolja az Univerzumot. A kép folyamatosan tágul a Himalájától indulva a kozmikus horizontunkig, majd pedig vissza.
Forrás:
http://www.haydenplanetarium.org/universe/
http://www.amnh.org
11-06-07
Gheorghe Zamfir & James Last
Antarctica - Pan Flute Gheorghe Zamfir
11-02-27
Érkezés, rendelés és fizetés az étteremben - Etikett
Bármilyen nyilvános helyre is megyünk, az ajtón minden esetben a férfi lép be először. Belépést követően megtartja az ajtót, hogy a társaságában lévő hölgy is beléphessen. Ezt követően arra is oda kell figyelnie a férfinak, hogy a hölgyet előre engedje. Asztalt a nő választ.
Ám a legtöbb étteremben nem szokás, hogy a vendégek kiválasztanak egy asztalt, és azt elfoglalják. Álljon meg a bejáratnál, várja meg, míg köszönti Önöket a kiszolgáló személyzet, vagy forduljon a pulthoz. Azonnal fognak Önnek egy asztalt ajánlani.
A nő amellett, hogy asztalt választ, ő is ül le elsőként a férfi segítségével.
Az étteremben rendelést megadni, vagy bort kóstolni a férfi feladata. Bármennyire is emancipáltak a mai nők, ha sikerült választani, döntésünket mondjuk meg a férfipartnernek, aki majd leadja a rendelést. Amint az étlapok összehajtva az asztalon vannak, a kiszolgáló-személyzet tudni fogja, hogy már választottak, és rendelni szeretnének. Ezt a gesztust jelzésnek tekintik, és nincs szükség arra, hogy az egész termen keresztül átkiabálva hívjuk a pincért.
Ha bort rendelt az itallapról, akkor az italos pincér az asztalnál fogja megnyitni a palackot, és tölt Önnek egy kortyot, hogy kóstolja meg. Az a célja ennek az eljárásnak, hogy megadja a vendégnek a lehetőséget, hogy ellenőrizze a bor hőmérsékletét, és megállapítsa, hogy megfelelő-e a bor? Amennyiben elfogadta a bort, az italos pincér a többi vendégnek is tölteni fog.
Ha bort iszunk az étkezéshez, a boroskelyhet a száránál tartsuk. A koccintás nem kötelező. Nagyobb asztaltársaság esetén legfeljebb a közvetlenül mellettünk ülőkkel koccintsunk, a többiek felé csak megemeljük a poharat.
Ha egy előkelő étteremben az étel egy ezüst melegentartó fedő alatt érkezik, akkor ezt Ön semmiképpen sem távolíthatja el. A leemelés a kiszolgáló-személyzet feladata.
A pincért, vagy a pincérnőt a lehető legdiszkrétebben szólítsa magához. A csettintés, a tapsolás, vagy a hangos teljesen elfogadhatatlan.
Minden, ami a tányéron található, elvileg ehető, és ha ehető, akkor meg is szabad enni. Tehát aki szeretné, megeheti a teljes dekorációt, a zöldségcsokrot is beleértve. Ha egzotikus virágok vannak a tányéron, akkor tulajdonképpen ezeknek is ehetőknek kell lenniük. Ha nem biztos benne, kérdezze meg a pincért, vagy a pincérnőt. Az a szokás, hogy a tányérról nem szabad mindent megenni, és legalább egy falatot rajta kell hagyni, már régen nem érvényes.
Az étteremben a tányért akkor viszik el, ha a vendég a párhuzamosan lévő, zárt evőeszközzel jelzi, hogy végzett azzal a fogással, mindegy, hogy a tányér teljesen üres, vagy még majdnem tele van.
A számlát egyvalakinek kell kifizetnie (szabály szerint annak, aki a számlát kérte), az adódó pénzügyi kiegyenlítéseket a barátok később még megbeszélhetik.
Vendéglátóként jómódorról tanúskodik, ha a számlát nem az asztalhoz hozatja, hanem a pincérnél, a pultnál intézi el a fizetést.
Mit tegyünk, ha valamiért reklamálni szeretnénk?
Mondja meg a kiszolgáló-személyzetnek olyan diszkréten és olyan udvariasan, amennyire csak lehet azt, ami Önnek nem tetszik. Lehetőleg kerülje el, hogy az asztaltársaság, vagy az étterem többi vendége tanúja legyen ilyen kényes szituációnak.
TIPP: Az elegánsabb éttermekben nem szívesen látják a gyerekeket. Amennyiben csemetéit magával szeretné vinni, akkor ügyeljen arra, hogy kifogástalanul viselkedjenek.
11-02-27
Helyes viselkedés az étteremben - Etikett
Próbálja meg az asztalnál a lábait zárva tartani, a lábfejek párhuzamosan és a földön maradnak.
Bármilyen esztétikus, vagy kisméretű is legyen a nő kézitáskája, az asztalra tenni illetlenség.
Étteremben nem illik más tányérját bámulni. Az étlap azért van, hogy abból rendeljünk.
Ne könyököljünk az asztalra. Az sem utal jómódorra, ha túlságosan hanyag testtartásunk van.
Azt a kezünket, amelyikkel nem eszünk, tartsuk az asztalon.
A ruhaszalvétát evés után lazán össze kell hajtogatni, és az asztalra helyezni (lehetőleg a tányér bal oldalára). Teljesen felesleges újból rendesen összehajtani. Soha ne dobja a ruhaszalvétát az üres tányérra.
Gyakorlati szabály a dohányzásra: Ha az asztalon van hamutartó, akkor lehet dohányozni, ha nincs, akkor kérdezze meg a személyzetet. Amennyiben Ön az étteremben dohányozni szeretne, először bizonyosodjon meg róla, hogy ez megengedett-e. Ezután kérdezze meg az asztalpartnereit, hogy nem zavarja-e őket a szürke füst. Ajánlatos tartózkodni a pipázástól és a szivarozástól, mert intenzív illatuk zavarhatja a többi vendéget. Fogások között sem illik dohányozni, mert a kellemetlen szagok terjengése esetleg elvehetik mások étvágyát.
A bódító parfümöknek semmi keresni valójuk nincs az étkezésnél, mert megakadályozzák, ugyanúgy, mint a dohányfüst, hogy az ételek aromáját az ő sokszínűségükben élvezzük. Ez főleg olyan vendégre vonatkozik, aki domináns parfümöt vagy after shavet használ, de saját maga már alig érzi.
Ugyanígy sugdolózásra adhat az is okot, ha a hölgy az asztalnál igazítja meg a sminkjét.
Férfiakra vonatkozik: A hajválaszték megigazítása, vagy a haj átfésülése az asztal mellett nem megengedett. A kabát energikus leverése, hogy megszabaduljunk a korpától, kerülendő. A mellettünk ülő ugyanis jogosan tart attól, hogy a fejbőrdarabok az ételben landolnak.
Az asztali kézmosók langyos vizet és egy szelet citromot tartalmaznak, mely zsíroldóként szolgál. Csak visszafogottan mossa le ujjhegyeit, és utána itassa le a kézmosóval együtt átnyújtott szalvétával. Nagyobb kézmosási mutatványokra nem alkalmas az asztali kézmosó.
Nem szép látvány az evőeszközön, poháron vagy csészén lévő rúzsfolt. Evés előtt törölje le egy kis papír zsebkendővel a vastagon felvitt rúzst. Erre a célra ne használja a fehér ruhaszalvétát.
Mielőtt iszunk egy kortyot a pohárból, nyeljük le az ételt, és töröljük meg az ajkunkat a szalvétával. Nem gusztusos, ha a borban ételdarabkák úszkálnak, vagy ha a pohár széle teljesen össze van kenve.
Még ha a társaság olyan vidám is, legyen figyelemmel a többi vendégre, és hangerejét igazítsa az adottságokhoz.
11-02-27
Kazal László: A cipzár
Kedves közönség elmondok önöknek egy esetet,
Amely az elmúlt napokban Budapesten megesett.
Egy férfi állt, vádlottként a járásbíróság előtt,
Mert a villamoson egy idegen nőt pofon ütött.
Szólt a bíró: „Egy nőt pofon ütni bizony nem való”
Mire a vádlott ajkáról válaszul így szállt a szó:
„Az adott helyzetben az ember mást meg nem tehetett
elmondom a bíró úrnak, úgy, ahogyan megesett.
Villamoson üldögéltem, nyugodtan, önfeledten,
Felszállt e nő, s helyet foglalt, pontosan én mellettem.
Izgett-mozgott, hogy a padon kényelmesen ülhessen,
Mikor jött a kalauz, és kérte, hogy jegyet vegyen.
Erre a nő elővette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Kivette a pénzt, azután behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt, a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Pénzt adott a kalauznak, s mikor jegyét megkapta,
A következőképpen a táskájába elrakta:
Hóna alól elővette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Betette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Amikor ez megtörtént, egy ellenőr belibegett,
És a nőhöz odaérve kérte tőle a jegyet.
Erre újra elővette a nagy kézi táskáját
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Kivette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
A jegyét az ellenőrnek megnézni odaadta,
És mikor visszakapta, újra elölről folytatta.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Betette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt, a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Betásta a huzárat, és becipte a jegyeket,
Jegyelte és kalauzta kezében a cipeket, hu-hu-hu-hu-hu-hú”
„Elég, elég, -szólt a bíró- uram, ne vegye zokon,
elítélem Önt, mivel csak egyszer ütötte pofon.”